CSALÁDFÁK  ÉS CSALÁDTÖRTÉNETEK                             
NEMESI ÉS GRÓFI ÁG

   Eredet


Merénylet


 


A családot Michk bántól eredeztetik, ki állítólag Aba Sámuel (1041-1044)  király korában szerepelt. Az utódok Vághy név alatt szerepeltek Károly Róbert (1308-1342) idejéig.

1330-ban, Károly Róbert (1308-1342) és felesége elleni, Zách Felicián által szervezett merényletében részt vettek, ezért lengyel földre menekültek.

Zsigmond király korában két testvér -  Benjamin és Urbán -  visszatér.  

 

 


Nikápolyi ütközet





Ősi nemesi címer

 

1396-ban a  nikápolyi ütközetben szerzett érdemeikért Zsigmond (1387-1437) király újra a nemesek közé fogadja őket.

1423-ban Zsigmond (1387-1437) királytól adományt kapnak Trencsén megyében, a Vág folyó mellett és címerlevelet nyertek.

A testvérek által alapított községet Benyónak és Urbanónak, a családokat pedig Benyovszkynak ill. Urbanovszkynak nevezik. (Urbano ma már nem létező község.)

 A két birtokot még sokáig közösen használták, és  előnevükben is szerepeltették („benyói és urbanói”).

1498-ban Budán, II.Ulászló (1490-1516) királytól István fia Márton új adományt kap Benyóra.

1566-ban Miksa (1564-1576) királytól új adományt kap a benyói és az urbanói birtokra  Benyovszky György és az Urbanovszky család 12 tagja.
Benyovszky György négy fia (Gábor, Burian, Ádám, Miklós) által terjed tovább a család.
 

MEGNEMESÍTÉSEK

CÍMEREK

LAKHELYEIK
  (kattintásra nyílnak) 


A századok folyamán több ízben történt megnemesítés és többféle címert használtak a család tagjai.
 
Az ősi lakhelyről szétszéledt a család Nagy- Magyarország különböző helyeire. 
 
 
 
 
 
CSALÁDFA TÖRZS
   (kattintásra nyílik)

 
Az eddig ismertetett ősi családot mondhatjuk a család "törzsének".
György gyermekei három olyan ágat növeltek, melyek már napjainkig levezethetők.

Az ősi, nemesi család nagy létszámú, óriási családfát növesztett. A jobb átláthatóság kedvéért a törzset és a családi ágakat célszerű külön  bemutatni.
 

    GÁBOR ÁG
    
(kattintásra nyílik)
 András

   Daniel
      György



         Mihály      
      
    






          György


             József






                    András

       
        
         



         
                  Mihály







 

     
     
 
         
    

 

Gábor házassága és felesége neve nem ismert. A források két fia nevét említik, Istvánét és Andrásét. Istvánról, nevén kívül más nem ismert. Annyi bizonyos, hogy mindkét testvér 1629-ben életben volt. Az ágat András (1628) vitte tovább, kinek felesége Nedeczky Kata. Ebből a házasságból a források három fiúgyermeket említenek, akik közül György (1628) és István leszármazása nem ismert, csak annyit tudni róluk, hogy mindkettőnek egy-egy András nevű fia született. A harmadik fiú, Dániel (1634) vitte tovább az ágat. Dániel felesége Kvassay Kata, kitől György (†1719) fia született. György felesége Szádeczky Erzsébet, akitől a két fia által szaporodott a család. Pontos születési adatuk nem ismert, de 1700 előtti időpontra tehető.
Lipocz címere

A két fiú közül Mihály (1700 előtt), második házassága révén Túrócz megyébe települt, nevezetesen Lipóczra. Az 1754/55 ős nemesi összeírás is Lipóczot nevezi meg lakhelyéül. Első házassága, és abból származó gyermekei nem ismertek. Második házasságából született gyermekei 1718 és 1727 között születtek, de, akiknek a születés adatai megtalálhatóak, azok meg is haltak. Neki és második feleségének halálozási adatai szintén ismeretlenek.

A másik fiú, György (cc.1694-1774) két házasságából kilenc gyermek született, de csak az első két fiának, Józsefnek és Andrásnak  a leszármazása ismert.

Első fiának, Józsefnek (1726-1774 után) hat leánya ismert név szerint: Klára, Anna, Júlia, Borbála, Katalin, Franciska. Bár házassága a Trencsén megyei Jeszencén köttetett, lányai

Táp címer

közül három is Győr megyébe származott házasságuk (Gráff=Gróf, és Lauver) révén. Utódaikat eddig nem sikerült megtalálni.

Második fia András (1728-1791) Győr vármegyébe, Tápra származott. Azt nem tudni, hogy munkája, vagy házassága révén került oda, de ott házasodott Szarvas Mariannal, 1752-ben. 1754-ben és 1759 nov. 11-én nemességét kihirdették Győr vármegyében. Hét gyermeke közül négy házasodott (Mihály, József, Rozália, Erzsébet).

 
Kalocsa címere
 

Mihály (1763-) nevű fiának egyetlen gyermeke ismert, Ferenc (1785 után), aki Kalocsára került uradalmi igazgatónak.  Házassága és gyermekeinek születése ismeretlen,  viszont lányának, Aloysiának (cc.1827-1887) a házasságkötése Kalocsán történt, ns varjasi Suhajda Ferenc pesti ügyvéddel. Utódaik – mind lányok – házassága révén a Klozer, a Soltész, a Hebentanz/Hebenstein és a Zombory családok vitték tovább az ágat.

József (1765-1834) nevű fiának lányai Tápon házasodtak (Predmérszky, Jakatits), egyetlen felnőttkort megért fiáról, Andrásról csak annyit lehet tudni, hogy 1837-ben még élt.
A legkésőbbi adat, ami Győr megyében a családról fellelhető: 1855, ekkor halt meg Jakatits Ferencné, sz: Benyovszky Terézia. 
A Tápon házasodott lányok utódait nem sikerült megtalálni. 
 

     BURIÁN ÁG
   
(kattintásra nyílik)
Simon

  
Miklós
           
Simon

György
 
   
András   








   
 Benyovszky István   
     (1898-1969)

    
    
    Borbély Pál



    Mihály
               

        Sámuel
           

 

 Móric
 
 
   
 gr Benyovszky Móric               

            Emanuel

 

 

 

 

 

 



   
        Pál



            Lajos


                Móric
                Rudolf



 




  
        










       Tragédiák








      
gr Benyovszky Rudolf
        
(1874-1955)
     


 Házasságok


 
gr.Batthányi Lujza  
(1897-1981)
  

 
  
 

Név szerint több fia ismert, de csak Simon és György leszármazásáról tudunk.

Simon három fia közül csak Miklós (1652 előtt) gyermeke,- aki szintén Simon (1695 előtt) – ismert. Idősebb Simon fiai és azok leszármazottai már nem az ősi birtokon / Benyov et Urbanov/, hanem Zsitvagyarmaton, Béládon, Kishinden éltek.

Györgynek két fia – András és Mihály – által terjedt tovább a család. András leszármazottai között 5 pap is található, közöttük ükunokája, Mátyás János (1756-1827), aki esztergomi püspök lett. Mihály ágában is – unokája – található egy pap, János.

András unokája Imre (1693-1751), feleségével  Rasovszky Annával (+1752) örökölték  Benyón a Benyó hegyet. A hegyen épült várban gyártották a puskaport. "Ördögnek való lisztet" kevertek, amihez salétromot és faszenet öntöttek. Innen és ezzel indult el a Rákoczi szabadságharc.

András szépunokáinál tapasztalható, hogy elhagyták a család ősi birtokát, és szétszéledtek Nagy-Magyarország területén. Családok találhatók Füleken, Eperjesen, Szatmáron, Halmin, Baranya megyében, Léván, Pozsonyban, Szegeden, Pesten, de maradtak Urbanón is.

Foglalkozásukat tekintve: uradalmi igazgató, adószedő, csizmadia, vármegyei tisztviselő, pénzügyi számtiszt, alispán, ügyvéd, fényképész, főszolgabíró, újságíró, festőművész, ügyész, rendőrkapitány, fogorvos, vezérkari százados.

Ennek az ágnak talán a legnevesebb személyei a XX.században: 


Benyovszky István
(1898-1969) festőművész, kinek életét és munkásságát az életrajzokban mutatjuk be. 

Benyovszky Sándor
(1822-1886) /Halmi/ két gyermeke ismert: Berta és Aladár.
Berta (1852-1899), férjhez ment érkörtvélyesi Nagy Lajoshoz, ki által az ismert írónő, Nemes Nagy Ágnes rokonságba került a Benyovszky családdal. 


Aladár
/Halmi/ (1859-) lánya Anna, feleségül ment Borbély Miklós nagyváradi ügyvéd, pestvidéki ügyészhez, mely házasságból megszületett Pál fiúk, a későbbi válogatott kosárlabdázó, Rózsa Ferenc díjas sportújságíró, a Népsport és a Nemzeti Sport ig. főszerkesztője. 

Benyovszky Károly
(1886-1962) a szabadkőműves páholy tagja 1910-1945 között. Pozsonyban háromnyelvű ujságíró, szinháztörténész. Gyermekei felvették a Szelényi vezetéknevét, így unokája már, mint Szelényi Károly néven lett neves fotóművész.

Tézislap

Mihály (†1682) ága, egyetlen fia Pál (1669-1729), majd az ő két fia, Sámuel és Pál által terjedt tovább.  Mihály mint a nagyszombati konviktus diákja, 1654-ben készítette a vezekényi csatát és az Esterházy család tagjait ábrázoló "tézislap"-ját, amely ma a győri Xantus János Múzeumban található.

Mihály már nem az ősi birtokon élt, az 1678. évi birtokos nemesi összeírásban, Nyitra megyében lett bejegyezve.
Sámuel (1703-1760) pedig nem más, mint a legismertebb Benyovszky, gr Benyovszky Móric (1741-1786) édesapja.

A Benyovszky családban Móric kapott először grófi rangot, melyet Móric halála után öccse, Emanuel is megkapott.

Sámuel mindegyik fiát katonának nevelte, és érdemeikért kapták a grófi címet.

Móric
már fiatalon katonának állt és kalandos élete során megjárta Lengyelországot, Kamcsatkát, Franciaországot, Madagaszkárt és Amerikát. Madagaszkáron a bennszülöttek királyukká választották. A franciákkal vívott ütközetben esett el a madagascari Agoncy-ban 1786-ban.
Móricnak
ugyan született fiú gyermeke, de csak két lánya maradt életben.

Ferenc
(1753-1782) Amerikában a függetlenségi háborúban harcolt.
Emanuelnek
(1754-1799) több fia is  született, de csak Zsigmond érte meg a felnőttkort.

Zsigmond
két fia közül Sándornak nem születtek gyermekei, míg Bélának ugyan lettek fiú utódai, de az ő fiának, Rudolfnak egyik fia sem érte meg a felnőttkort. Így Sámuel ága férfiágon kihalt.

Sámuel öccse, Pál (1712-1760) ága vitte tovább a Benyovszky nevet, melynek férfi leszármazottai ma is élnek. Pál Alszászon vásárolt birtokot, mely ma Nagylég részét képezi. Pál királyi fiscus, pozsonyi szolgabíró.

Ezen az ágon egy unokatestvér házasság köttetett, mégpedig Pál két fiának, Györgynek és Mihálynak a fia ill. a lánya házasodott össze.

E házasságból született Benyovszky Lajos (1824-1908), aki feleségül vette a Sámuel ágból származó Benyovszky Móric dédunokáját, Ocskay Erzsébetet. Így a férfiágon kihalt Benyovszky Móric ágába visszakerült a Benyovszky név. Az ő gyermekeit, Móricot (1872-1936) és Rudolfot (1874-1955) 1902-ben örökbe fogadta gr Benyovszky Emanuel unokája, gr Benyovszky Sándor (1838-1913), kinek nem születtek gyermekei. Ezzel az örökbefogadással a grófi cím öröklése lett biztosítva, és a grófi cím is visszaszármazott gr Benyovszky Móric utódaira.


Pál
(1712-1760) ágában az alábbi foglalkozások fordultak elő: szolgabíró, hadvezér, uradalmi igazgató, tábornok, alispán, királyi tanácsos, ügyvéd, huszárkapitány, országgyűlési képviselő, főispán, gépészmérnök, villamosmérnök.

Sorsukat tekintve nem a legszerencsésebb ága a Benyovszky családnak. Mintha csak vonzanák a tragédiákat


gr Benyovszky Móric
ot Madagaszkáron megölték a franciák. Öccse Emanuel, lovas őrnagyként harcolt és távol hazájától, Veronában hősi halált halt. Emanuel dédunokája, a szintén Emanuel (1877-1922) öngyilkos lett, de a megmérgezés esete sem kizárt. Emanuel (1900-1913) nevű ükunokája, aki talán egyedüliként a felnőttkort megérhette volna, 13 évesen egy játék?pisztollyal magába lőtt és életét vesztette.

Gr Benyovszky Móric lányának, Teréziának a férje, Újházy László (1795-1870) Amerikában, 1848 bukása után a magyar menekült telepesek részére New Buda megalapítója, amerikai konzul, idős korában, Texasban főbe lőtte magát.

Lányát, Újházy Ilonát (1836-1899) Texasban meggyilkolták, aki Madarász László (1811-1909), az 1848/49 évi miniszter menye volt.

Benyovszky Péter Pál és Benyovszky Anna Franciska László (1825-1853) nevű fiúknak az arca a felismerhetetlenségig megsérült az 1848-as harcokban, ami miatt öngyilkos lett. Másik fiúk Viktor (1827-1859) pedig egy Bacsák lány iránti viszonzatlan szerelem miatt vetett véget az életének.

Az örökbefogadott gr Benyovszky Rudolfot (1874-1955), aki talán az ág egyik legsokoldalúbb tagja – állam- és jogtudós, zenész, zeneszerző, hegedűkészítő, festő - , az államosítás során megfosztották birtokától, a nagylégi kastély egyik melléképületébe száműzték, és ott halt meg a legnagyobb szegénységben 81 évesen.

Házasságok révén ismertebb személyek kerültek, ill. születtek a Benyovszky családba.

Emanuel unokája, gr Benyovszky Sándor – aki örökbe fogadta Móricot és Rudolfot – halála után felesége, Kvassay Mária (1855-1920) feleségül ment Kossuth Lajos fiához, Kossuth Ferenchez.

Leányági házassággal bekerült a családba Szádeczki Kardoss Boldizsár dr (1883-1951) főügyész, kinek fia is neves jogász lett.

Újházy László másik lánya Paulina, férjhez ment Tasnádi Nagy Károly (1801-1860) országgyűlési követhez. Lányuk Ilona, pedig Zathureczky Alberthez, aki unokaöccse Csereyné Zathureczky Emiliának (1825-1905), a Székely Nemzeti Múzeum /Sepsiszentgyörgy/ alapítójának. Unokái, Tasnádi Nagy András (1882-1956) a Teleki-kormány igazságügyi minisztere, Ilona (1893-0971) pedig neves színésznő. 

Az örökbefogadott gr Benyovszky Móric és németújvári gr Batthányi Lujza (1897-1981), házasságából származó utódok ma is élnek, és hagyománytiszteletből a fiú utódok mindig viselik a Móric nevet.
 

    ÁDÁM ÁG
   
(kattintásra nyílik)
János
    Imre
      Gáspár






                     
Károly
                     
             
             Antal
      
                    Ferenc
         


       Anna         
      

      Sámuel
                





                      Péter








  
Foglalkozások


-
 
Ismert személyek

    


 Almási Balogh Pál dr







     
       
Ottlik Géza



    
 
     

    
 

Ádámnak három fia ismert (Ferenc, Miklós, János), de csak János (†1656) fia által terjedt tovább a család. Másik két fiának ága, két-három generáció után kihalt /vagy nem ismert/.

János unokája, Imre (1668 előtt), tarnói Gotsetz Erzsébettel kötött házasságából ismét sok fiúgyermek (Gáspár, Imre, János, Gábor, Miklós) született, akik közül Gáspár (1723-1779) leszármazottai a legnépesebbek. Imre fiai, házasságuk révén már elszármaztak Trencsén megyéből, és a család legtöbb ága Turócz megyében telepedett meg.

 Turócz m. címere

Turócz megye nagyobbrészt evangélikus terület, így a házasságok révén ez az ág ágostai hitvallású lett, míg a Gábor és Burján ág megmaradt katolikusnak.

Gáspár unokája, Károly (cc.1781), Tolna megyei alszolgabíró, Szekszárdon telepedett le, és ott terjedt tovább a család.

Károly testvére Antal (cc.1776-1854), Benyón maradt, számos gyermeke közül csak Ferenc (1820-1911) vitte tovább az ágat, kinek leszármazottai ma is élnek. Ferenc gyermekei Vécsén, míg azok leszármazottai Vécsén, Füleken, Beregszászon, Olaszliszkán és Szegeden éltek tovább.

Gáspár Anna (1751-1816) nevű lánya, a Turócz megyei ns
paári Gáffor Pálhoz ment feleségül, kiknek leszármazottjai által a Turócz megyei nemesi családok jelentős részével rokonságba kerültek.

Gáspárnak Sámuel (1744?-1790) nevű fia – ügyvéd, királyi ügyész - Gyónra, majd Pestre került családjával.

Sámuel lányai házasságuk révén Sátára ill. Makóra kerültek. Ezen házasságok által /Saátor és Ágoston/ reformátusok is bekerültek a családba.

Sámuel egyetlen fia Péter (1785-1855), feleségül vette a Burján ágból származó Bacsák Annát és Pestre költöztek. Gyermekeik már Pesten születtek.

Gáspár többi testvérének (Imre, Gábor, János) leszármazása még 3-4 generációig követhető, azután vagy kihaltak, vagy sorsuk ismeretlen.


Ebben az ágban az alábbi foglalkozások fordultak elő: szolgabíró, nádori titkár, uradalmi felügyelő, táblabíró, cs. és kir. kamarás, orvos, író, műfordító, útbiztos, törvényszéki elnök, posztós, levéltárnok, jegyző, közgazdász.   

Ennek az ágnak is megvannak az ismert személyei:



Sámuel unokájának, Ágoston Amáliának férje, Almási Balogh Pál dr (1794-1867) orvos, akadémikus, tudományszervező, jeles közéleti személyiség, aki Széchenyi és Kossuth háziorvosa. Ózdon kórházat neveztek el róla.
Gyermekeik, Zoltán, Melanie és Tihamér is igen tehetségesek.





Benyovszky Péter lányának, Elvira Biancának (1834-1918) az unokája, Ottlik Géza (1912-1990) a neves író, műfordító.





 


ÉLETRAJZOK











 

A családnak számos, megismerésre érdemes tagja volt, mint pl. jezsuita tanár, kalandos utazó,
emlékiratíró, püspök, akadémiai levelező tag, képviselő, műkedvelő festő, író-publicista, festő, grafikus, stb.

Azoknak a személyeknek akiknek a fenti szövegekben a nevük alá van húzva, az életrajzuk ott tekinthető meg rákattintással.

Azon személyek, akik nincsenek megemlítve a szövegben, de életrajzuk érdemes a bemutatásra, a következők: Benyovszky Imre, Benyovszky János András, Benyovszky József, Benyovszky Pál, Madarász László,  Salamon Ádám, Tasnádi Nagy Gyula, és Visky Károly.

 

Természetesen a családfákat folyamatosan bővítem és tökéletesítem. Az eddig összegyűjtött anyag azonban már alkalmas a bemutatásra.
 
                                                                                                 ELŐLAP CSALÁDI ÁGAK